Megvásárolható   személyesen tőlem 30% kedvezménnyel és dedikálva! Kapcsolatfelvétel az alábbi honlapon található elérhetőségek valamelyikén lehetséges.

Vagy a kiadón keresztül is + 900 Ft-os postaköltséggel szállítják az országon belül bárhová.

Beszállító váltás miatt a Bookline oldalán jelenleg sajnos nem kapható, csak előjegyezhető, de hamarosan a Libri online felületén és könyvesboltjaiban is kapható lesz.

Hogy mikor kezdtem el az önérvényesítő magatartást? Már nem emlékszem. De azt hiszem, nagyjából 3-4 hónap telhetett el onnantól, hogy átléptem a börtön kapuját. Egészen addig másoknak engedelmeskedtem. Akkor még nem voltam ezzel teljesen tisztában, de sejtettem. Úgy éreztem, nem tudok egyedül helyes döntéseket hozni. Hogy miért? Talán, mert a szüleimtől mást sem hallottam, mint: „Soha nem leszel képes megállni a helyed az életben!”, „Miért nem tanulsz többet?”, „Egyedül életképtelen vagy!”, „Ne barátkozz ezekkel az utcagyerekekkel!”, stb...

Mégis kikkel barátkoztam volna, ha ezek laktak az utcánkban? Az osztályomból a jó tanulók meg sosem álltak szóba velem. Megértem, hiszen sosem voltam jól öltözött. Menő ruhák ...

Play...

Az ablakokon bevilágító bordó fény megfesti, és egyben körülöleli az idegen fejeket mintegy vörös aurát képezve mindenki köré. Nem hiszem, hogy ismernek. Talán utaztunk már párszor együtt korábban, de én nem emlékszem senkire közülük. Persze ez nem jelent semmit. Öt év alatt meglehetősen sokszor közlekedtem már ezen a vonalon, tehát jó eséllyel lelhetnék ismerős arcokra a túloldalt ülő tömeg soraiban, ám igazából sosem figyeltem rájuk, szerintem ők sem rám. Az feltűnt, ha valaki rendellenesen viselkedett,  ez esetben pusztán elkönyveltem, hogy zavarodott az omiskója vagy egész egyszerűen csak setnye.

Nem értem, miért van az, hogy felnőtt korunkra egészen elfelejtünk természetesen viselkedni. Mindenki úgy ül ...

Az üzenet

Épp az egyik bevásárlóközpontnál lévő aluljárójában válogattam az olcsó, hagyatéki könyvek között, amikor felfigyeltem egy kopott bőrkötéses, egyedi kiadású darabra. Oldalai megsárgultan várták, hogy fellapozzák őket, valószínűleg már több évtizede hiába. Én viszont kaptam az alkalmon, hogy ilyen jutányos áron enyém lehet ez a különlegesség. Miközben hazafelé tartottam, izgatottá tett a tudat, hogy a táskámban ott lapul ez a kincs.

Nem volt már időm belekukkantani, nagyjából mit rejthetnek a könyv oldalai, de hazaérve első dolgom volt felnyitni legújabb szerzeményemet. Meglepődtem, amikor a kötet lapjai közül a földre hullt egy könyvjelzőszerű papírfecni. Kopott tintával a következő rövid ...

A pénz hatalma

Minden reggel ott állt a buszmegállóban. És szinte mindig ugyanabban a ruhában. Ami gyűrött volt és viseltes, emellett látszott, hogy egyáltalán nem az ő mérete. Örökölhette, mert a cipője is legalább négy számmal nagyobb volt a kelleténél. Ez volt, ami legelőször föltűnt. Egy nyolcéves forma gyereken egy óriási, 40 feletti cipőméret. Egyszerre keltett komikus és tragikus látványt.

De amilyen lelkesen várta a 159-es buszt minden reggel, az egyszerűen szívbemarkoló látvány volt. Apró kezeivel hátitáskája pántjaiba kapaszkodott. Fogta, szorította egyetlen értékét, a könyveit. Gyenge kis háta meggörnyedt a több kilós súly alatt. De milyen büszkén viselte ezt a terhet! Korán reggel kevés emberből ...

Játék határok nélkül

Bizonyára sokaknak ismerős ez a hármas szókapcsolat. Eszünkbe juttatja azt a régi televíziós műsort, amit még a Gundel-Geszler műsorvezető páros közvetített. A résztvevő európai országok képviseletében vicces kosztümökbe öltözött csapatok küzdöttek egymás ellen. Az összetett feladatok során ki-ki bebizonyíthatta mennyire ügyes, talpraesett, kitartó. A mi kis hazánk is képviseltette magát 1993 és ’99 között.

Bennem elsősorban gyermekkorom vasárnap délutánjait idézi fel ez a televíziós vetélkedő, de felsejlik az a valós versenyszféra is, ami Európa országai között alakult ki, és amelyben a rangsor folyamatosan változik. Egyik feladatban jól teljesítünk, a másikban hátul kullogunk. ...

Egy átdolgozott júniusi nap után Gabi kellemesen fáradtan sétálgatott az utcán. Gondolatai újdonsült lakásának csinosítgatásán jártak. Amint meglátta a közeli virágüzletet, felcsillant a szeme. Szépek voltak a növények, alig tudott választani. Hát még a lány, aki árulta. Valahogy más, mint a többi. Micsoda érzés a szemébe nézni, semmihez sem fogható. Összeértek a kezek, amikor az apró gazdát cserélt. A lány sugárzó szépsége annyira letaglózta, hogy rossz irányba indult hazafelé, mégse merte randira hívni.

Később sem hagyta nyugodni a kis virágáruslány igéző tekintete. Vajon hogy hívhatják? Van-e valakije? Milyen lehet a csókja? Megfogadta, hogy amint a munkahelyén előléptetik, odamegy hozzá, és ...