Mentségemre szóljon

Én nem is tudtam az egészről, nem kaptam emailt, nekem minden barátom elfelejtett foglalni egy helyet, de még értesíteni is. Egyébként is egész héten alig voltam órán, mert a gyakorlóiskolában hospitáltam. Kedden például azért nem mentem be, mert nem olvastam el a kötelezőt csak félig, mert egyik kezemmel hospitálási naplót írtam, másikkal óratervezetet, két lábujjam közé vett fakanállal kavartam a palacsintatésztát, egyetlen szabadon maradt lábujjammal pedig lapoztam, ha a szükség rávitt, és sikeresen kisimítottam egy-egy rakoncátlan hajtincset az arcomból.

Nem tudom, anya. Nem tudom, mitől lett tiszta sár a kabátom háta. Elképzelésem sincs, biztosan leesett valahol, és nem vettem észre. Akkor történhetett az is, hogy elhagytam a kedvenc vörös körömlakkom. Igen, igen legközelebb jobban vigyázok, mit csinálok. A cipőmmel ne törődj, azt majd kisúrolom én. Nem is köhögök sokat, de ha kicsit meghűltem, annak egyetlen oka az lehet, hogy rettentő hidegek vannak reggelenként, mert mindig nagyon korán kelek..

Hogy zéhát írunk? Nemár! Én nem figyeltem múlt órán, nem is tudom, azt hiszem sudokuztam, vagy rejtvényt fejtettem, de a legtriviálisabb lehetőség, hogy leveleztem. Már csak így van lehetőség megvitatni a csajokkal az elmúlt napok történéseit, mert mindenki megy mindig, amerre a kötelesség hajtja. Minél hamarabb jegyzetet kell kérnem valakitől!

Ne haragudjatok, lányok, most nem tudok kimenni szombaton, nincs kész az óratervem, és még el kell olvasnom egy történelmi drámát. Tudom, a vonaton megtehettem volna, hisz volt időm, de akkor zenét hallgattam. Egyébként megpróbáltam, de mivel megint azzal a pasival szemeztem, akivel már három hete rejtélyes módon ugyanoda ülünk a vonatban, sajnos a saját szívdobogásomtól nem hallottam a belső olvasásom. Jobban dübörgött, mint a zenében a basszus. Sanda tekintettel kutattam az emberek arcát, nem hallják-e ők is.

Jól van tesó, most már megkapod az elmaradt szülinapi ajándékodat, mert végre van pénzem. Visszaadhatom a kölcsönöket, befizethetem az albérletet, luxusolhatok kicsit. Nehéz volt kihúzni a szeptembert bármiféle ösztöndíj nélkül. Ígérem, most takarékos leszek, és elteszek jövőhónapig egy kicsit, mert nemsokára zárótanítás, és azt mindenképpen meg kell majd ünnepelni. Akárhogy fogok kinézni, és akármit mondok majd akárkinek, arra már nem lesz mentségem.