2008. 09. 10. - Csak egy lány a sok közül
Csak egy lány a sok közül
Volt egyszer egy lány. Próbált úgy élni, ahogy azt jónak látta. Hallott a szüleitől elég útmutatást, nézett televíziót, hallgatott rádiót, olvasott újságot és szépirodalmat. Kialakult benne valami, amit legrövidebben úgy tudott volna megfogalmazni, hogy „én”.
Voltak emberek, akik kedvelték, voltak, akik nem. Sosem értette, mitől függhet ez, hiszen ő először mindenkihez ugyanolyan őszinte kedvességgel közelített. Olyanok is voltak, persze, akik neki nem voltak rokonszenvesek, de mivel ő nem olyan lány, aki az első benyomás alapján ítél, mégis előfordult, hogy életre szóló barátságot kötött közülük is valakivel.
Elvégezte a kötelező iskolákat, de nem elégedett meg ezzel. Volt egy álma ugyanis, és tudta, hogy nem adhatja fel, amíg el nem éri. Mert ő makacs lánynak született. Ebből nem mindig húzott hasznot, de ez segített neki, amikor ki kellett állni az igazáért egy nagyobb hatalommal vagy akár a vasútállomási jegyárusítóval szemben. Sok bukás, sok siker határozottá és erőssé alakította. Megtanulta, hogy sírni lehet, mert az ingyen van, és időnként jól is esik, de azon túl, hogy nem mindig célravezető, bizony nem változtat semmin sem.
Szeretett tiszta szívből, gyűlölt félelemből, panaszkodott kétségbeesve, könyörgött olyanhoz, amiben nem is hitt. Mindig reménykedett, de volt, hogy feladta. Majd segített szeretetből, meghallgatott átéléssel, támaszkodott bizalommal, felülemelkedett muszájból, kihasznált és hagyta magát kihasználni örömmel, alázatot tanult, de sosem alázkodott meg, és sosem hajlott meg büszkeségből. Idővel rájött, hogy szépek az emberi kapcsolatok, de igazán csak magára számíthat. Bízott és csalódott, fájdalmasan elbukott, de nehezen talpra állt, összetörve sírt, majd őszintén nevetett - akár saját magán is. Kritikus szemlélete nemcsak másokkal, hanem magával szemben is kialakult. Érezte, hogy más, de mégis ugyanolyan, mint a többiek.
Olyan úton kezdett el járni, amit magának jelölt ki, és tudta, senki sem kényszerítheti arra, hogy erről letérjen. Voltak igazán kiemelkedő állomásai, és volt olyan, amit legszívesebben elfelejtene, ám életéből sosem törölné ki, mert hisz benne, hogy mindennek megvan a maga oka. Hogy a célját eléri-e valaha, az még a jövő titka. Sokan szurkolnak neki, hisznek benne, sokan nem, és vannak, akiket sorsa egyáltalán nem érdekel. Én vagyok ez a lány. Vagy te?